Kissomlyón és más kemenesaljai településeken is az evangélikus egyház újraéledését hozta el II. József türelmi rendelete. Feltámadt a kissomlyói gyülekezet is.
Miután 1731. augusztus 6-án elvették templomát és gyülekezeti javait, a kissomlyói evangélikusok Nemesdömölkre kényszerültek elmenni, ha istentiszteleten akartak részt venni és úrvacsorában részesedni, gyermekeiket kereszteltetni szerették volna, vagy ha házasodtak. Valamivel több, mint ötven évet voltak kénytelenek várni, amíg újra Kissomlyón élhették hitéletüket.
A türelmi rendelet sok tekintetben orvosolta a protestánsok elnyomását. Kellett ehhez persze az is, hogy az anyja, Mária Terézia mellett már társuralkodó II. József más államberendezkedést tartott ideálisnak, mint anyja. Szerette volna lazítani az állam és egyház viszonyát, illetve a központosított államhatalmat, de szerette volna szellősebbé tenni a birodalom és a pápa kapcsolatát is. Ebben az időben érkezett a magyarországi protestánsok közös panaszirata, amit a császár komolyan vett.
A türelmi rendelet Ausztria számára 1781. október 13-án, Magyarország számára 25-én jelent meg. Ebben az uralkodó jelentős engedményeket tett. A legfontosabb, hogy ott, ahol 100 család képes volt felépíteni egy templomot, erre lehetőséget biztosított. Persze volt azért ebben megszorítás, hiszen a templom bejárata nem nézhetett utcára, illetve nem lehetett tornya (ezt 1786-ban engedélyezte). Megtiltotta, hogy a protestánsokat hitük miatt bármilyen hátrány érje, engedélyezte számukra állami, vármegyei tisztségek betöltését (Vas vármegye első protestáns tisztségviselője a dukai Takács Ferenc, az első kissomlyói felügyelő lett). Bár a király halálos ágyán több rendeletét is visszavonta, a türelmei rendeletet maradt.
II. József a protestánsoknak adott, a katolikusoknak azonban sok keserűséget okozott azzal, hogy több szerzetesrendet megszüntetett, az alsópapságot pedig állami felügyelet alá vonta. De beleavatkozott a miserendbe és a papnevelésbe is.
Magyarországra vonatkozóan tehát 1781. október 25-én jelent meg a rendelet, azt a helytartótanács gyorsan, már 29-én parancsba is adta. Aztán eltelt két év és a rendelet már Kemenesalján is éreztette hatását. Kissomlyón tehát 1783-ban újraalakult az evangélikus gyülekezet és azonnal elkezdték a templom és az iskola építését tervezni. A gyülekezet lelkészének Kis Zsigmondot, felügyelőjének dukai Takács Ferencet választotta, illetve a felügyelő költségén tanítónak Ballér Józsefet. Az új lelkészt Perlaky Gábor superintendens iktatta be hivatalába. Az istentiszteleteket nemes Sigmond Pál és Ferenc pajtájában tartották, amíg 1784-ben el nem készült a lelkészlakás, ahol a templmm elkészültéig tartották az istentiszteleteket.
Először azonban meg kellett állapodni abban, hogy hol legyen a templom. Tekintettel arra, hogy ekkor Kissomlyón kívül Duka, Hetye és Alsó-Káld tartozott a gyülekezethez, illetve az akkor is apró Borgáta, több terv is volt. Tompa Mihály gyülekezettörténetében azt írja, hogy a dukaiak is szerették volna a templomot, de ezt a hetyeiek ellenezték – így került Kissomlyóra. Meg kell jegyezni, hogy korábban Dukában sohasem volt templom. A templom építéséhez a telket nemes Németh Mihály és felesége, Szabó Krisztina, valamint annak testvérei ajánlották fel. Ma is látszik, hogy az akkor a falu szélén fekvő terület nem volt a legideálisabb, hiszen az úthoz képest lejjebb, egy mélyedésben van.
A tervek elkészülte és a fundus adományozása után elküldték a templomépítésre vonatkozó engedélykérelmet a vármegyének. A megyei gyűlés Farkas Pál és Vidos János elnökletével bizottságot küldött ki, akik a templomépítés összes körülményét megvizsgálták (telek, anyagi források, vállalkozók stb.). Ezután elküldték a kérelmet Pozsonyba, a helytartótanácshoz, ahonnan még abban az évben meg is jött az engedély.
A templom két év alatt, 1785-ben készül el. A költségek megoszlottak Kissomlyó, Borgáta, Duka, Káld, Hetye, Nemes-Köcsk és Keresztúr között, a legnagyobb összeggel a helyiek járultak hozzá.
Már az első évben megvásárolják az úrvacsora-készletet, az ostyasütő szerszámokat és a keresztelő kannát. 1786-ra elkészül az iskola is.
A Kissomlyó evangélikus gyülekezet feltámadt ötven évi elnyomatása után.
