Zala vármegyében bukkant fel az az orgona, ami 1796-ban a kissomlyói evangélikus templomban kezdte szolgálatát és száz évig kísérte az istentiszteleteket.
Az orgona címbeli megnevezése tőlem származik, vélhetően korábban nem nevezték így. Amikor Hrabovszky György palotai (ma Várpalota) lelkész 1795-ben Kissomlyón elfoglalja szolgálati helyét, a kicsivel több, mint tíz éves templomból még hiányzik az orgona. Az új lelkész egyik első feladata tehát a hangszer megszerzése. Tompa Mihály szerint még abban az évben összegyűjti rá a pénzt (200 forintot), megépítteti és használatba is veszik.
Ez az orgona száz évnél tovább volt használatban. 1897-ben alakult meg a nőegylet, amelynek egyik célja a templomi berendezések megújítása. Az ő tagdíjaikból gyűlik össze annyi pénzt, hogy 3000 koronáért új hangszert vásárolnak. És itt kezdődik a régi, 18. századi hangszer új élete. Azt az 1904-ben beszerzett Angster orgona 1Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975) / Helytörténet / Horváth, Csilla: Adatok az Angster orgona- és harmóniumgyár történetéhez felállítását követően feltehetően eladták és amint elhagyta Kissomlyót, sorsa ismeretlen volt – egészen a közelmúltig.
2019 januárjában érdekes írás jelent meg a Magyar Múzeumok folyóiratban, ami egy orgona szétbontásakor talált érdekes leletről tudósított. A zalaegerszegi Göcsej Múzeum restaurátor műhelyébe egy, a vöcköndi katolikus templomból felajánlásként kapott régi orgona került. A hangszer szétbontásakor került elő több, a burkolat belsejére írt szöveg. Ezekből derült ki, hogy ez a régi kissomlyói evangélikus orgona.
Tompa Mihály gyülekezettörténetében arról ír, hogy a hangszert Hrabovszky Kissomlyóra kerülése évében (1795) építették és állították fel 200 forint költséggel. A hangszer belsejében az egyik táblán talált írás azonban azt írja, hogy az év 1796, a költség pedig 300 forint. De lássuk a pontos szöveget!
Ezt az orgonát az Úr 1796. évében készíttette a Kissomlyói Evangélikus Egyház a hozzá tartozó helyi filiális egyházakkal nevezetesen Duka, Hetye, Borgáta, Káld és Nagy Köcsk 300 forintokért. Felállíttatott a templomban az előbb mondott évben virágvasárnapra következő napon. Első orgonistái voltak: a tisztelendő ifjú kissomlyói Benedek Márton, aki az orgonista fizetéséért a kislányokat tanította és az árvaház pedagógusaként is működött 1797. augusztus 25-ig. Benedek soproni tanulmányainak köszönhetően az orgonista tisztségében utódja lett Simon József, a Veszprém megyei Palotáról, aki a kissomlyói evangélikus iskolának 1795. szeptember hónap nyolcadika óta igazgatója volt. Ez a Simon József az előbb említett egyház iskolaigazgatójának, kántorának és egyben orgonistájának hivatását gyakorolta részben a nagytiszteletű Hrabovszky György, majd a nagytiszteletű Németh Pál mellett, teljes 10 éven és tizenegy hónapon át, melyeket a kissomlyói egyházban betöltött a körmendi egyház által ünnepélyesen meghívatván, 1806. július 29-én búcsút vett a kissomlyói iskolától és Körmendre költözött.
Felújította 1845-ben Joseph Klüger kőszegi orgonakészítő
A szövegből más is kiderül. Megtudjuk, hogy az orgona megszólaltatója Benedek Márton volt, aki emellett a kislányokat tanította és az árvaházban is dolgozott. Róla a gyülekezet történetében nem olvashatunk. Olvashatunk viszont Simon Józsefről, de azt az orgonán talált szövegből tudjuk meg, hogy ő is Palotáról került Kissomlyóra, néhány hónappal Hrabovszky után és kezdte meg működését szeptemberben.
A másik tábla két halálesetről tudósít, Kis János szuperintendenséről és Magassy Dávid kissomlyói lelkészéről.
Superintendens Kis János úr megholt Február 19-én 1846-ik évben, életének 76-ik papságának 50-ik püspökségének 34-ik évében. Eltemettetett éppen Luther reformátiojának napján u.m. Febr. 22-én.
Megelőzte ezen ditső férjfiút boldog emlékezetü Magajsij Dávid úr, ezen Gyül. elfelejthetetlen jeles Hitszónoka, kinek becses életének mint egyébberánt ezen megye lelkes Esperesének Május 23-án éppen délben 1845-dik évben, 3-ad napig tartó szélütés következtében a halál véget vetett. Quiescat in pace!
Kis János, Berzsenyi Dániel barátja és felfedezője volt, korábban nemesdömölki evangélikus lelkész is. Püspöki szolgálata 1812-től haláláig tartott, 34 évig. De mit jelent az, hogy Luther reformátiojának napján temették el? A reformáció szót mi átalakulás, megújulás értelemben ismerjük, ezt használjuk a Luther hatására kibontakozott hitújító mozgalomra is. A szövegben azonban temetést jelent, hiszen Luther Mártont 1546. február 22-én temették. A szöveg arra utal hát, hogy Kis János temetése napra pontosan 300 évvel Lutheré után történt.
Magassy Dávid, aki a türelmi rendelet után újjáalakult gyülekezet negyedik lelkésze volt, 1821-től haláláig szolgált Kissomlyón. A visszaemlékezések szerint a gyülekezet nagyon szerette, utódjául fiát, Dánielt választották lelkészüknek. Magassy Dávid volt az első kissomlyói lelkész, akit esperesnek is megválasztottak.
Hogy ki tartotta fontosnak a fentiek megörökítését, nem tudjuk. A két idézett szöveg más írással készült. Az első feltehetően az orgona felállítása után 15-20 évvel, a második talán hamarosan Kis János halála után. Akkoriban a templomi orgonát általában a gyülekezeti tanítók szólaltatták meg. Ha tehát a halálesetekről tudósító írás 1846 körül került az orgona burkolatára, akkor Szimeiszter Istvánra gyanakodhatunk, aki 1835-1851 között volt kissomlyói evangélikus tanító, leszármazottai a közelmúltban is éltek még a faluban. Bárki is volt, visszatekintve hálásak lehetünk neki, hiszen a régi kissomlyói orgona sorsáról sokat tudtunk meg általa.
A kissomlyói – vöcköndi orgona további sorsáról a ZAOL hírportál közölt 2022-ben egy nagyobb írást. Ebből több dolgot is megtudhatunk.
Az orgona az 1990-es évekig szolgált Vöcköndön, amikorra már használhatatlanná vált. Az írás szerint az 1900-as évek elején került a vöcköndi katolikus templomba, miután száznál több évig szolgált Kissomlyón. Mi tudjuk, hogy 1904-ben, vagy az aztkövető években. A gyártója a kőszegi Klügel orgonaépítő dinasztia.
Mátyás István orgonaművész a lapban arra hívta fel a figyelmet, hogy azért is különleges ez a hangszer, mert az egyetlen a Klügel orgonák között, amelyik eredeti állapotában maradt fenn. A régi orgonákat később általában átalakították, korszerűsítették, változtattak hangszínén, de a Kissomlyóra készült, majd Vöcköndre került hangszerben minden eredeti.
Az orgona felújítása után a zalaegerszegi falumúzeum fatemplomába kerül majd, ahol remélhetően meghallgathatjuk azt a hangot, azt a hangzást, amit őseink is hallottak 1796-ban Kissomlyón.
