Győri Jánostól Benkő Béláig - az elmúlt századok kissomlyói lelkészei

Kissomlyón a kora Reformáció óta evangélikus volt a lakosság többsége. Ismert irat először 1612-ből említ evangélikus lelkészt. Plébános a faluban vélhetően a 16. század második felétől nincs. A felsorolásban eredetileg 25 lelkész neve szerepelt, de a később előkerült adatok miatt a cikket kibővítettem.. Közülük négyen kissomlyói lelkészként egyházmegyéjük esperesei is voltak.

Amíg ez eredeti cikk csak a parókusként szolgált lelkészeket sorolta fel, a kiegészített szövegben már megtalálhatók a káplánként (másként segédlelkész) szolgáltak, de azok is, akik Kissomlyón születtek, de máshol lettek lelkészek, illetve olyan lelkészek is, akiknek bármilyen kapcsolatuk (itt házasodtak, laktak stb.) volt a faluval.

Adós vagyok még Szabó Lajos valamennyi (12) káplánjának bemutatásával, de ebből a körből is olvasható néhány lelkész bemutatása.

Kissomlyói lelkészek a reformációtól a templom elvételéig

Győri – Jaurinus – János 1612

Ő volt az első olyan kissomlyói evangélikus lelkész, akit 1612-ben említ ismert irat.¹ Neve az Egyesség Könyvének (Formula Concordiae) aláírói között szerepel. Érdekessége az említésnek, hogy az aláírók, így Győri is, saját hitvallásukat is leírták:

Ego Joannes Jaurinus in Kis Somlyó fateor me Confess. Augustanam sincera fide, absque omni hypocrisi ampleeti 1612.

A kor evangélikus lelkészeiről készült összeállítás² szerint frissen ordinált lelkészként írta alá az iratot, hizsen ugyanabban az évben kapott ordinációt Klaszekovits istván. Nincs egyéb forrásunk róla, más irat nem említi nevét. Tompa gyülekezettörténete³ az ő esetében is hibás, hiszen említését 1617-re teszi.

Rumi István 1614

Rumi nevét szintén Payrnál olvashatjuk⁴ Őt 1614. november 5-én avatta lelkésznek Klaszekovics István püspök Kissomlyóra. Az ő neve is feltűnik az Egyesség Könyvének aláírói között avatása dátumával⁵. Részt vett az 1625-ös csepregi zsinaton is.

Ego Stephanus Rumi subseribo huic orthodoxae Confessioni, salva conscientia.

Annyit tudunk még róla, hogy 1630-ban még Kissomlyón volt. Érdekesség, hogy őt Tompa Mihály nem említi 1905-ben megjelent gyülekezettörténetében⁶.

Egri Márton 1665- és 1681-1697

Egri Márton neve is az Egyesség Könyvében bukkan fel az 1663. június 26-i aláírók között⁷:

Ego Martinus Egri, Kis-Somlyoiensis ecclesiae min. subseribo.

Ehhez képest meglepő, hogy van olyan forrás, amely szerint csak 1665-ben ordinálták Acsádon.

Egy másik forrás Egri működését Hőgyészbe (ma Kemeneshőgyész) helyezi 1664-ben⁸. Később visszatért Kissomlyóra, hiszen Asbóth János kemenesaljai esperes 1695-ös egyházlátogatási jegyzőkönyvében⁹ az esperességhez tartozó gyülekezetek között sorolja fel a kissomlyóit, lelkészének Egri Márton megnevezve.

Feltehetően 1665-től van Kissomlyón, Hőgyészben 1669-től 1674-ig, majd újra Kissomlyón 1681 és 1697 között¹⁰. Látható, hogy hiányzik 7 év! Ennek az a magyarázata, hogy őt is beidézték a pozsonyi vésztörvényszék elé, vélhetően annak követkeménye, hogy annyi ideig nem szolgált lelkészként. Ugyanakkor az, hogy aztán a „Gyászévtized” (1671-1681) után újra és még sokáig lelkészként szolgált, azt bizonyítja, hogy hitét nem adta fel a halálos fenyegetés ellenre sem.

Magyari (vagy Magyar) Mihály 1674

Szakonyban ordinálták 1651. június 20-án.

Kissomlyó előtt arról van adatunk, hogy 1651 után Bodajkon, 1665-ben Mórichidán volt lelkész.

Azt, hogy Magyari 1674-ben Kissomlyón volt lelkész, onnan tudjuk, hogy akkor idézték be a pozsonyi vésztörvényszék elé, ahová ő nem ment el! Pacher Donát, a dömölki bencés apátság történetírója említi¹¹, hogy a megjelenés helyett a hegyen bújt el, ahol Kozári István nemesember gondoskodott róla 10 évig. Pacher az információ forrásául Hrabovszky György, az egy ideig Kissomlyón szolgált lelkész kéziratára hivatkozik. A bujdosás után nem tudunk más szolgálati helyéről.

Érdekes feltételezést írt le vele kapcsolatban Payr Sándor, miszerint Magyari Mihály leszármazottja lehetett Magyari István sárvári főesperesnek, Nádasdy Péter udvari lelkészének, aki a Pázmány Péterrel folytatott hitvitájáról is ismert volt.

Rossiar – Rózsási – Dániel

Hogy ő volt-e kissomlyói lelkész, azt nehéz eldönteni, még úgy is, hogy időközben újabb adatok kerültek elő róla. Nevét se Tompa, se a 2011-ben megjelent egyházkerületi történet nem említi. Vele kapcsolatban három forrás áll rendelkezésre.

Asbóth esperes 1695. évi gyülekezetlátogatási jegyzőkönyve, amelyet Lénárt Benedek készített november 9-én, Rossiar-Rózsásit mint a jánosházi evangélikus iskola rektorát említi¹². A jegyzőkönyv különböző dolgok elkerülésére figyelmezteti, úgymint részegség és a tanulók gyenge fegyelmezése.

A másik forrás szerint Rossiar-Rózsási azon lelkészek egyike, akiket dunántúli evangélikus püspök hiányában Zabler Jakab bártfai lelkész 1695. május 11-én avatott. Rossiár neve mellett azt olvashatjuk, hogy Kissomlyóra ordinálták¹³.

A dátumok szerint májusban ordinálták Kissomlyóra lelkésznek, de novemberben már tanító volt Jánosházán. Lehetséges vajon ez? Ha az esperesi jegyzőkönyv tartalmát komolyan veszem, akkor lehetséges, hogy az italozás miatt hamar kitelt a becsülete Kissomlyón és Jánosházán szorítottak neki utána egy tanítói állást. Mindez feltételezés, de mást nem tudok kitalálni az ellentmondás feloldására.

Mindenképpen elgondolkodtató azonban, hogy a kor lelkészeit felsoroló kiadvány¹⁴ ordinálását 1702-re teszi, addig mint jánosházi tanítót (1695-1702) említi, majd kissomlyói és borgátai szolgálatát 1702-től.

Vélhetően ez a kiadvány hitelesebb adatokat közül, már csak azért is, mert bővebb információkat is rögzít. Ebből tudjuk, hogy apja, Péter, szintén lelkész volt, anyját Malatinszky Zsuzsannának hívták.Tanulmányainak helyszínei Zólyom, Breznóbánya, Besztercebánya voltak. Kissomlyó után lelkészként feltűnt még Sipék (Felső-) (1704–), Berény (Iharos-) (1708–), Nemespátró (1715 k.), Szentkirály (Porrog-) (1720–1731) gyülekezeteiben.

Fűztői Benedek 1708-?

1698-ban Kazó István kanonok látogatta végig a vasi gyülekezeteket a győri katolikus püspök megbízásából, így eljutott Dömölkre is, a pórdömölki apátságot látogatta. A kanonok leírta, hogy Nemesdömölkön a 283 lakosból csupán 30 volt katolikus, Pórdömölk 50 lakosa közül 5 volt evangélikus. Ebben a korban Nemesdömölknek még a temploma sem állt, hiszen épp azért jelölte ki artikuláris helynek az 1681. évi XXVI. törvény, mert apró helynek gondolták. Iskolája azonban volt, Kazó azt írta, hogy a tanító a 48 éves Fűztői (Füztűi) Benedek¹⁵. Ma Celldömölkön utca viseli nevét, a mai város területén működő első tanítónak emléket állítva.

Ugyanezt a Füztői Benedeket aztán 1708-tól Kissomlyó találjuk, mint lelkészt. Tompa Mihály csak röviden ír róla: „…a hívek kérésére – iskolamesterből szenteltetett pappá”. Payr Sándor kissomlyói tanítóként az 1706. évből említi.

Nemesdömölkön 1698 után máshol nem említik. Vélhetően onnan került Kissomlyóra tanítónak a Payr által említett évben, itt megszerették, majd megválasztották lelkésznek. Nem tudjuk, meddig szolgált a faluban.

Csurgó György 1721-1729

Káptalanfán, Kissomlyóhoz közel született 1670 körül, Zabler Jakab ordinálta Bártfán 1697. május 12-én, Rogate vasárnapján.

Kissomlyói szolgálata előtt Vázsonyban (1692–) és Dörgicsén (1696–1697) volt tanító, majd Dörgicsn (1697–1698), Simonyiban (1705–), Bobán (1706–), Kertán (1710–1711), újra Bobán (1715 k.) volt lelkész. Más forrás szerint szolgált Kővágóörsön is, ennek idejét nem tudjuk.

Kissomlyóra 1725-ben kerül. Csurgó György itteni szolgálata már az újra felerősödött ellenreformáció idejére esik. 1729-ben üldözik el a faluból.

Elüldözése után Vázsonyba (1730-tól), majd Hőgyészbe ment, ahol 1731-1732-ben utoléri a katolikus erőszak, nyolc hónap után onnan is távozni kényszerül. Alsómesteribe, felesége birtokára költözik, ott hal meg 1736-ban.

Horváth Mihály 1729-1731

Csurgó Mihály elűzése után nagy bátorságra vall, hogy Horváth Mihály elvállalta a kissomlyói prédikátorságot. Nem is szolgálhatta sokáig a gyülekezetet, 1732. augusztus 6-án katonai erővel elvették a templomot és az egyházi javakat, ő pedig menekülni kényszerült.

Nemeskoltán született, 1713. augusztus 4-én szentelte lelkésszé Miaván Krman Dániel. Apja Mihály, anyja Nagy Judith.

Tanító volt Bogyoszlón (1705–) és Szentléránton (1709–1713), majd lelkész Szentléránton (1713–), Dabronyban, Szentmártonban (1724–1726). Kissomlyóra 1729-ben, Csurgó György távozását követően került. 1732. augusztus 6-án a vármegyei bizottság elüldözi, a templomot és az egyházi javakat katolizálják.

Ezután felbukkan még Patonán (1735–1747), Bödögén (1748–) és Felpécen (helyettes: 1757–1758).

* * *

Horváth Mihály elűzése és a templom elvétele után 51 nehéz esztendő következett. Ez az artikuláris kor, amikor a kemenesaljai evangélikusok Nemes-Dömölkön juthattak csak a szentségekhez. 1731 után az ottani anyakönyvekben bukkannak fel a kissomlyói családok nevei.

Az újjáéledés 1783-ban jött el. Az 1781-ben kiadott türelmi rendelet újra engedélyezte templomok építését, lelkész tartását és iskola működtetését az artikuláris helyeken kívül is.

Oldalak: 1 2

Benkő Béla Böröcz Sándor Cserági István Csurgó György Egri Márton Fábián Ferenc Farkas Etelka Füztői Benedek Győri (Jaurinus) János Harcsár Sándor Horváth Mihály Hrabovszky György Kendeh-Kirchknopf László Kis Zsigmond Koczor György Magassy Dániel Magassy Dávid Magassy Sándor Magyari Mihály Mitykó András Nagy Károly Németh Pál Polgár István Rossiar (Rózsási) Dániel Rumi István Szabó Lajos Tompa Mihály

Győri Jánostól Benkő Béláig – az elmúlt századok kissomlyói lelkészei