Dukai Takács Judit három alkalommal volt „főszereplője” a kissomlyói evangélikus anyakönyvnek. De más anyakönyvek küzdelmes, tragédiákkal szegélyezett életéről mutatnak adatokat.
A költőnőről sok adatot feljegyzett az irodalomtörténet, de ha megvizsgáljuk életének fontos eseményeit az anyakönyvi bejegyzésekben, több olyan, nem közismert életeseményt ismerhetünk meg, amiről máshol nem tesznek említést. Kissomlyón három bejegyzésben szerepel, itt keresztelték, itt ment férjhez először és temetésének adatai is Kissomlyón kerültek az anyakönyvbe.
Érdekesen jelenik meg az anyakönyvekben már a neve is. Manapság szokás Takách-ként írni (mint a címből is látszik, nem mindenki tesz így…). Az anyakönyvekben azonban két kivételtől eltekintve Takács. Születésekor a kissomlyói anyakönyvben apja nevét Takáts-ként jegyezték be és halála előtt nem sokkal, Ida lánya születésekor Sopronban ugyancsak Takáts. A Takách változat később, halála után jelenik meg.
Takács Judit kétszer ment férjhez, egyszer özvegyült meg és hat gyermeknek adott életet. Eltemette első férjét és egyik lányát. De haladjunk sorjában a lelkészek által megörökített életeseményeken.
Érdekesség, hogy szüleinek 1793-ban már született egy Judit nevű lánya, ő azonban kilenc hónaposan, 1794-ben meghalt.
1795. szeptember 4-én került a kissomlyó anyakönyvbe a bejegyzés keresztelőjéről. Vélhetően Hrabovszky György keresztelte, aki néhány héttel korábban került Kissomlyóra és aki egyik keresztapja is lett. A lelkészt a család feltehetően korábban is ismerte, hiszen Berzsenyiékkel rokonságban volt, apja Nemes-Dömölkön volt lelkész és püspök abban az időben. Ugyancsak keresztapja volt Perlaky Dávid nemes-dömölki lelkész és esperes, valamint Berzsenyi Lajos, Berzsenyi Dániel apja.
A következő anyakönyvi bejegyzés ugyancsak kissomlyói. 1818. szeptember 9-én megy férjhez („hiteztetett”) Göndöcz Ferenc felső-patyi birtokoshoz. Az anyakönyvben nem említették, de Németh Pál lelkész végezhette az esketést. Göndöcz Ferenc 1792 körül született, kereszteléséről és születési helyéről nem találtam bejegyzést.
Ezután sorjáznak a gyerekek. Négy lány! Minden Felső-Patyon születtek, valamennyit az uraiújfalui evangélikus templomban keresztelték.
Elsőként Anna 1819. július 26-án. Róla ennél többet nem tudok.
Utána következett Franciska, 1821. szeptember 24-én. Róla tudjuk, hogy 1851. május 6-án feleségül ment Vidos Kálmánhoz Nagygeresden.
Harmadikként érkezett Josepha 1824. november 10-én. Josepha ugyan túlélte anyját és apját is, de korán, 1843. július 25-én tüdővészben meghalt Tompaházán (ma Tompaládony része). Vélhetően örökölt birtokán élt ott, férjhez nem ment.
A negyedik lány Julianna. 1826. február 15-én született és még anyja életében, 43 hónaposan, 1828. december 30-án meghalt. 1829. január 2-án temette Felső-Patyon Döbrentei Lajos lelkész (aki Döbrentei Gábor költő, a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapítójának apja is volt).
Dukai Takács Judit első házassága hamar véget ért. Férje 1830. december 22-én meghalt. A halál oka a szörnyen hangzó „vízibetegség nagy dagadással”. Ez egy olyan betegség, aminél a bőr alatti kötőszövetben vízenyő keletkezik és a test üregeiben is víz gyűlik össze. Férje halálakor a költőnő még csak 35 éves volt.
Két évig viseli özvegységét, akkor megy hozzá Patthy István berekalatti (ma szintén Tompaládony része) földbirtokoshoz, jogászhoz, soproni táblabíróhoz. Érdekesség, hogy a férjet még az egyszerűbb Patyi néven keresztelték Nagygeresden.
Érdemes itt néhány szóra megállni és a házassággal kapcsolatban néhány érdekességet megemlíteni! Payr Sándor evangélikus teológiai tanár, egyháztörténész a nemeskéri artikuláris gyülekezet történetének megírásakor megemlíti, hogy Patthy István és Göndöcz Ferenc, Dukai Takács Judit első férje, jó barátok voltak (Patthy Berekallán, Göndöczék Felső-Patyon éltek, mintegy 10 kilométerre egymástól). Patthy Göndöcz halála után eleinte az özvegy jogi ügyeit intézte, majd később (Payr tévesen 1835-re teszi a házasságot) feleségül vette. Payrtól tudjuk azt is, hogy Takács Judit nem Sopronban élt férjével (mint azt a legtöbb róla szóló írásban olvashatjuk), hanem csak halála előtt nem sokkal költözött be Sopronba (feltehetően a jobb orvosi ellátás reményében). Payr szerint egy gyermekük született – ebben is téved. Payrtól azt is tudjuk, hogy Patthy táblabíró aktív volt az egyházi közéletben is.
A házasság után gyorsan jött is az első gyerek, egy fiú! Sándor 1833. január 19-én született Sopronban. Figyelemreméltó, hogy a soproni evangélikus anyakönyveket abban az évben még németül vezették (1834-ben váltanak magyarra), így Sándort Alexander néven jegyezték be az anyakönyvbe. Anyja nevénél megemlítik, hogy korábbi asszonyneve Göndöcz, lánykori neve pedig Takács. Sándorról is Payrtól tudjuk, hogy aktívan részt vett az evangélikus egyház életében, apjához hasonlóan felügyelője volt a nemeskéri gyülekezetnek.
Dukai Takács Judit életének utolsó eseménye ötödik lányának születése 1836. április 10-én. Akkor, halála előtt pár nappal született Ida nevű lánya.
Ida öt napos korában lett árva, Dukai Takács Judit, az első magyar költőnő 1836. április 15-én Sopronban meghalt. Azt gondolhatnánk, hogy halála a szüléssel kapcsolatos, de tévednénk. Sőt, a megdöbbentő, hogy lányát már halálos betegen szülte. A soproni anyakönyvben szerepel a halál időpontja (megjegyzésként az is hogy Dukán temették) és okaként „tüdőemésztés”-t írtak. A kissomlyó anyakönyben „sorvadás”-t írt be Magassy Dávid lelkész. Ez ugyancsak a tödőbaj egyik megnevezése volt akkoriban.
Temetése tehát Dukán történt, a családi sírboltba temették, ami ma a Nemzeti Sírkert része. A temetést Magassy Dávid kissomlyói lelkész végezte.
Patthy István 24 évvel élte túl feleségét, 1860. december 3-án halt meg szülőfalujában.
Dukai Takács Judit zsenge lány korában az ország ünnepelt költője volt, a keszthelyi Helikon csodája, aki kivívta Wesselényi Miklós és Festetics György csodálatát. Asszonyként hat gyermeket szül két férjnek. Temetett gyermeket és férjet. Alig több, mint 41 évet élt.
