Március közepén, amikor Sándornak, Józsefnek és Benedeknek már több zsákkal is hoznia kellene a meleget, még csak langyos szellők melengették az arcomat. A kabátban már meleg volt, de kabát nélkül még hűvös. A Kis-Somlyó hegyen azonban a természet visszafordíthatatlanul éledezik. Láttam szépet, szebbet és elkeserítőt is.