Kissomlyótól kőhajításnyira, Dukán áll egy sokak számára sajnos ismeretlen, de szerepét tekintve nagyon fontos költőnő sírboltja, akit Kissomlyón kereszteltek. Egy háziasszony sírja a régi dukai evangélikus temetőben.
1795. augusztus 9., Duka – 1836. április 15., Sopron
A Takáts (más írásmóddal Takács) család Kemenesalja egyik meghatározó középnemesi családja volt. Nekik és olyan, Kemenesalján meghatározó családoknk, mint a Berzsenyi vagy az alsókáldi Káldy család, jelentős szerepük volt abban, hogy a Carolina resolutio után a türelmi rendeletig lelkész, templom és tanító nélkül maradt evangélikus gyülekezetek együtt és megmaradtak. A család fő ágának kúriája (Judit nem ebben született és nevelkedett) ma is látható a faluban, bár már nem a család tulajdona. Élete utolsó éveit ebben az épületben töltötte Simonffy András író. Judit Berzsenyi Dániel kortársa volt, rokonságban is álltak.
1795-ben született, anyja halála után 1811-ben Sopronba vitte apja tanulni, ahol aztán nyelvet, zenét és a gazdasszonykodás fortélyait tanulta. 1814-ben Döbrentei Gábor (a Dukától kőhajításnyira található, bobai evangélikus parókián nevelkedett költő), aki később Tudományos Akadémia egyik alapítója, majd tagja lett és Wesselényi Miklós látogatta meg Dukán. 1817-ben Festetics György meghívta a keszthelyi Helikon Ünnepségre a magyar múzsa felkentjei közé.
Takách Judit az első nők közé tartozott, akik nem csupán olvasták, de írták is a verseket. Verseit Malvina néven publikálta. A költőnőt Keszthelyen személyesen Festetics gróf fogadta, költészetéhez és a kortárs irodalomban betöltött fontos szerepe miatt.
1818-ban Göndöcz Ferenc felesége lett, akivel 17 évig, annak haláláig élt házasságban, négy gyermekük született. Második férje Patthy István ügyvéd volt. Hirtelen jött tüdővészben halt meg 1836-ban. Halotti bejegyzése szerepel a soproni evangélikus anyakönyvban is, de Dukán temette Magassy Dávid evangélikus esperes.
Dukai sírboltja a Nemzeti Sírkert része.
Érdekesség, hogy Weöres Sándor többek szerint az ő fiatalkori alakjáról mintázta Psychéjét.
