Kissomlyó és a Kis-Somlyó hegy

Olvasnivaló Kissomlyóról

Kissomlyó, Szent Miklós templom

Korai keresztyének Kissomlyón

Kissomlyó korai vallási múltjáról édeskevés adatunk maradt meg. A település régebbi temploma az Árpád-korban épült, 16. század közepétől evangélikus, majd 1731-től...

Tovább
Berzsenyi Dániel

Dani uraság, azaz Berzsenyi Dániel

Berzsenyi Dániel kapcsolata Kissomlyóval nem feltétlenül tartozik az irodalomtörténet kutatási témái közé. Pedig kapcsolata a faluval és az evangélikus gyülekezettel több...

Tovább
Kissomlyó, Szent Miklós templom

A tornyok története

Kissomlyó első temploma a ma római katolikus Szent Miklós templom. Árpád-kori épület, a Reformáció után sokáig az evangélikusoké volt. Akkoriban torony...

Tovább
Hrabovszky György aláírása

„Szegény jó Hrabovszky!”

Kissomlyó történetíró lelkésze a címbeli szavakkal összegzi Hrabovszky György kissomlyói időszakát. Hrabovszky úgy érkezett 1795-ben Kissomlyóra, hogy itt mintagyülekezetet épít, rá...

Tovább
Kissomlyói látkép

Kissomlyó

Ez az apró, Vas megye keleti részén, a Kis-Somlyó hegy oldalába felhúzódó település érdekes és mozgalmas múlttal bír. Ma csendes, de...

Tovább

Helytörténet

Kissomlyó, Vas megye keleti részén, a Kis-Somlyó hegy oldalába felhúzódó település. Érdekes és mozgalmas múlttal bír. Ma csendes, de izgalmas élményekkel kecsegtető település.

Kissomlyót először 1309-ben elíti ismert oklevél, de a falu alapítása vélhetően az államalapítás előttre tehető. Első neves birtokosa Köcski Sándor volt, aki a tulajdonszerzés után Károly Róbert magyar király országbírójává emelkedett.

Egyháztörténet

Kissomlyó első templomát 1309-ben említi először ismert oklevél. A Reformációt követően a település lakossága evangélikus lett. 1731-ben a templomot és az egyházi épületeket katonai erővel elvették az evangélikus gyülekezettől és csak az 1781-es türelmi rendelet után építhettek templomot és iskolát. Azóta a falu egyházi életében az evangélikus felekezet a meghatározó.

Kis-Somlyó hegy

A Kis-Somlyó a Balaton-felvidéktől a Kisalföldig húzódó terület talán legrégibb tanúhegye. A valamikori tűzhányó több korszak egymás utáni kitörései nyomán keletkezett. 

Ma a hegyen – bár közel sem akkora területen, mint akár néhány évtizede –, az emberek a régmúltra visszavezethető szőlőművelést és borkészítést folytatnak. A termőhegy tulajdonságai kiválóak, sok tekintetben a Somló-hegyhez hasonló.  Az itteni borok jellemzően magas savgerincűek, de testesek, ásványosak.