Kissomlyó és a Kis-Somlyó hegy

Olvasnivaló Kissomlyóról

török világ

Török kor Kissomlyó környékén

A 16. század elejéig Kissomlyó fejlődése, hasonlóan a Dunántúl többi településéhez zavartalan volt – eltekintve a tatárjárástól. Az Anjou-kor megszilárdította a...

Tovább
középkori földművelés

Kissomlyó tulajdonképpen két falu?

Meglepő adat jött velem szembe, amikor publikálás előtt még ellenőriztem néhány adatot a Kissomlyó török világ előtti múltjáról szóló tartalom feltöltése...

Tovább

Helytörténet

Kissomlyó, Vas megye keleti részén, a Kis-Somlyó hegy oldalába felhúzódó település. Érdekes és mozgalmas múlttal bír. Ma csendes, de izgalmas élményekkel kecsegtető település.

Kissomlyót először 1309-ben elíti ismert oklevél, de a falu alapítása vélhetően az államalapítás előttre tehető. Első neves birtokosa Köcski Sándor volt, aki a tulajdonszerzés után Károly Róbert magyar király országbírójává emelkedett.

Egyháztörténet

Kissomlyó első templomát 1309-ben említi először ismert oklevél. A Reformációt követően a település lakossága evangélikus lett. 1731-ben a templomot és az egyházi épületeket katonai erővel elvették az evangélikus gyülekezettől és csak az 1781-es türelmi rendelet után építhettek templomot és iskolát. Azóta a falu egyházi életében az evangélikus felekezet a meghatározó.

Kis-Somlyó hegy

A Kis-Somlyó a Balaton-felvidéktől a Kisalföldig húzódó terület talán legrégibb tanúhegye. A valamikori tűzhányó több korszak egymás utáni kitörései nyomán keletkezett. 

Ma a hegyen – bár közel sem akkora területen, mint akár néhány évtizede –, az emberek a régmúltra visszavezethető szőlőművelést és borkészítést folytatnak. A termőhegy tulajdonságai kiválóak, sok tekintetben a Somló-hegyhez hasonló.  Az itteni borok jellemzően magas savgerincűek, de testesek, ásványosak.