Kissomlyó és a Kis-Somlyó hegy

Olvasnivaló Kissomlyóról

Kissomlyói látkép

Kissomlyó

Ez az apró, Vas megye keleti részén, a Kis-Somlyó hegy oldalába felhúzódó település érdekes és mozgalmas múlttal bír. Ma csendes, de...

Tovább
török világ

Török kor Kissomlyó környékén

A 16. század elejéig Kissomlyó fejlődése, hasonlóan a Dunántúl többi településéhez zavartalan volt – eltekintve a tatárjárástól. Az Anjou-kor megszilárdította a...

Tovább
Hrabovszky György aláírása

„Szegény jó Hrabovszky!”

Kissomlyó történetíró lelkésze a címbeli szavakkal összegzi Hrabovszky György kissomlyói időszakát. Hrabovszky úgy érkezett 1795-ben Kissomlyóra, hogy itt mintagyülekezetet épít, rá...

Tovább
Kissomlyó, Szent Miklós templom

A kezdetek

Hogy Kissomlyót mikor alapították, arról természetesen fogalmunk sincs. Azt sem tudjuk, hogy kik alapították, lehettek szlávok, avarok, magyarok. Azt tudjuk csupán,...

Tovább
ünnepi oltár a kissomlyói evangélikus templomban

Evangélikus feltámadás

Kissomlyón és más kemenesaljai településeken is az evangélikus egyház újraéledését hozta el II. József türelmi rendelete. Feltámadt a kissomlyói gyülekezet is....

Tovább
Kissomlyó önkormányzata

Kissomlyó Önkormányzata

9555 Kissomlyó, Kossuth Lajos u. 100. Polgármester Gulyás Zsanett Képviselők Polgár András Szabolcs (82,09 %) Csiszár Máté (70,15 %) Gergácz András...

Tovább

Helytörténet

Kissomlyó, Vas megye keleti részén, a Kis-Somlyó hegy oldalába felhúzódó település. Érdekes és mozgalmas múlttal bír. Ma csendes, de izgalmas élményekkel kecsegtető település.

Kissomlyót először 1309-ben elíti ismert oklevél, de a falu alapítása vélhetően az államalapítás előttre tehető. Első neves birtokosa Köcski Sándor volt, aki a tulajdonszerzés után Károly Róbert magyar király országbírójává emelkedett.

Egyháztörténet

Kissomlyó első templomát 1309-ben említi először ismert oklevél. A Reformációt követően a település lakossága evangélikus lett. 1731-ben a templomot és az egyházi épületeket katonai erővel elvették az evangélikus gyülekezettől és csak az 1781-es türelmi rendelet után építhettek templomot és iskolát. Azóta a falu egyházi életében az evangélikus felekezet a meghatározó.

Kis-Somlyó hegy

A Kis-Somlyó a Balaton-felvidéktől a Kisalföldig húzódó terület talán legrégibb tanúhegye. A valamikori tűzhányó több korszak egymás utáni kitörései nyomán keletkezett. 

Ma a hegyen – bár közel sem akkora területen, mint akár néhány évtizede –, az emberek a régmúltra visszavezethető szőlőművelést és borkészítést folytatnak. A termőhegy tulajdonságai kiválóak, sok tekintetben a Somló-hegyhez hasonló.  Az itteni borok jellemzően magas savgerincűek, de testesek, ásványosak.