A kissomlyói evangélikus gyülekezet történetében sok kiváló, gyülekezeti szolgálatot ellátó embert ismerünk az elmúlt századokból. Jöttek, majd mentek a lelkészek és tanítók, de csak egy olyanról tudunk, akinek leszármazottjai a faluban maradtak és élték le életüket.
Mégis, erről az egy emberről azon túl, hogy 1835-től 1851-ig a kissomlyói gyülekezet tanítója volt, eddig mást nem tudtunk. Hogy kiderítsük, honnan jött, kik voltak az ősei, miért maradtak felesége, gyerekei és azok utódai a faluban, összefogtam Boros Gézával, Szimeiszter István leszármazottjával.
Először az derült ki, hogy Kissomlyó előtt hol szolgált. A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület történetét összefoglaló munka (A reformációtól napjainkig – Evangélikus gyülekezetek, egyházmegyék, kerületek a Dunántúlon, Győr, 2011) 2. kötetében olvashatjuk, hogy Kertán szolgált 1828-1830 között egy Szirmaiszler István néven említett tanító, Koltán pedig 1830-1834 között egy Szimaiszter István néven említett. A mi Szimeiszterünk pedig Kissomlyón 1835-től tanított. Feltűnően összeállt egy idővonal, hiszen az évszámok alapján feltételezhető, hogy ugyanannak az embernek a különböző szolgálati helyeit tudtuk meg.
Először a névhasználat ellentmondásait tisztázzuk. A korban a neveket hallás után írták le, nem voltak hiteles dokumentumok, sőt helyesírás sem. Szimeiszter István őseit az említetteken kívül több változatban (Szimájszer, Szémájszter, Szimaiszter stb.) változatban is írták. A Szimeiszter változatot azonban már 1830-ban is leírták. A család számunkra érdekes, kissomlyói ágán az 1850-es években állandósul, de Szimaiszter István egyik fiának halálakor, 1926-ban még mindig előfordult a Szimaiszter változat.
A 19. század első felében a dunántúli evangélikus lelkészeket és tanítókat a soproni Líceum (ma Berzsenyi Dániel Gimnázium és Kollégium – Líceum) készítette fel. Ezért a soproni iskola levéltárát hívtuk segítségül, ahol a matrikulában Szimeister nevét három évben is a felsőbb évfolyamok tanulói között említik, mindahányszor származásul a Téth – Jaurinensis szerepel. Tehát Tét és Győr. És ezen a ponton kinyílt a múlt titkait rejtő zsák szája, ömleni kezdtek a különböző anyakönyvekből az adatok. Eddig annyit tudtunk, hogy Kissomlyón halt meg 1851. április 20-án 41 éves korában, tehát 1810 körül születhetett (abban a korban az életkor kalkulálásakor +/- 3-5 évet rá kell számolni.
Meglett Szimeiszter István keresztelési bejegyzése Téten – 1808. december 8. Szülei Szimájszter György bognár és Novák Zsófia. Amikor azt is megtudtuk, hogy ki volt Novák Zsófia apja és rajta keresztül milyen családi kapcsolatokkal rendelkezett a leendő kissomlyói tanító, indíttatása is kiderült. Novák Zsófia apja Novák István evangélikus lelkész volt, aki több, Győr környéki gyülekezetben is megfordul, Zsófia lánya születésekor éppen Beziben. Nosza, kerestük azt a forrást, amiből Novák Istvánról a száraz anyakönyvi adatokon túl is információkat találunk.
Csepregi Zoltán munkájaként jelent meg 2022-ben az Evangélikus lelkészek Magyarországon sorozat III. kötete. Ebben Novákról az anyakönyvi adatain, ordinálása időpontján, szolgálati helyei felsorolásán túl az is olvasható, hogy sógora volt Kárász Ádám, veje pedig Dubovay Sámuel. Mindketten evangélikus lelkészek.
Kárász Ádám Novák István feleségének, Kárász Évának a bátyja volt. Egy időben közép-vasi esperes volt, közben egy ideig ellátta a kemenesaljai esperesi szolgálatot is. 1796-ban jelölt volt a dunántúli püspökválasztáson. Dubovay Sámuel Novák veje volt. Ő Novák Teréziát, Szimeiszter István anyjának húgát vette feleségül és két Győr környéki gyülekezetben is szolgált, legtovább Homokbödögén. A Dubovay családdal biztosan sokáig tartották a kapcsolatot, hiszen Szimeiszter István egyik lányának egy Dubovay lány volt az egyik keresztanyja.
Szimeiszter István tehát vélhetően a környezetében élt három lelkész példája után választhatta az egyházi szolgálatot. Azt tehát tudjuk, hogy Sopronban, felsőbb évfolyamokban bukkant fel a neve, de hogy előtte hol tanulhatott, azt sajnos nem tudjuk.
Következtek hát a szolgálati helyei. Kertán és Koltán (ma Nemeskolta) az anyakönyvekben olvashatjuk többször is a nevét. Aztán 1835-től Kissomlyón tanított. De miért pont itt? Abból a korból az anyakönyveken kívül nem maradtak fent iratok. Gézának azonban feltűnt, hogy az utolsó évben a matrikulában vele egy lapon olvasható Magassy Dániel neve. Hogy ő ki volt? 1845-től kissomlyói lelkész, Szimeiszter tanítóvá választásakor pedig apja, Magassy Dávid volt a kissomlyói prédikátor, aki egy ideig esperese is volt az egyházmegyének. Talán nem tévedünk, ha azt gondoljuk, Dániel és István soproni ismeretsége közrejátszott, hogy Kissomlyóra hívták.
Szimeiszter tehát 1835-től kissomlyói tanító volt. Mint említettem, szolgálatát a dokumentumok hiánya miatt csak nyomokban ismerjük, leginkább az anyakönyvekben, mint szolgálónak tűnik fel a neve. Egy eseményt, illetve a múltat megörökítő cselekedetet köthetünk talán a nevéhez. Korábban már írtam arról, hogy előkerült az első, Kissomlyóról 1904-ben eladott régi kissomlyói orgona és annak belsejében két különböző korban felírt szöveget találtak. Ezek közül az egyik talán Szimeiszter István nevéhez köthető, de bizonyosat nem tudunk. Erről a 120 év után bukkant fel a kissomlyó Hrabovszky-orgona című írásban lehet bővebben olvasni.
Szimeiszter Kissomlyóra már nős emberként érkezett. Nemescsóban vette el feleségül 1831. február 14-én Halper Teréziát, akit a házassági anyakönyv felsőőri származásúnak ír. Kissomlyóra érkezése előtt a házaspárnak két lánya született Koltán, de egyikük biztosan meghalt már korábban, másikuk pedig érkezésük ideje körül halhatott meg. Kissomlyón további nyolc gyerek született. Sajnos, a korra jellemzően a tíz gyerekből csak három élte meg a felnőttkort. Egy lányuk, aki 30 évesen hajadonként halt meg, valamint Endre és Viktor fiaik, akik hosszú életet éltek (mindketten 83 évet). A ma élő Szimeiszter leszármazottaknak Endre (később András) és Viktor (később Győző) voltak az ősei.
Szimeiszter István fiatalon, életének 43. évében tért meg Teremtőjéhez Kissomlyón. Felesége 22 évvel élte túl, ő 1873-ban költözött a kissomlyói temetőbe.
Ennyi hát Szimeiszter István története. A történetben szereplők helyét Szimeiszter István környezetében a mellékelt családfán mutatom meg. A képre kattintva a családfa nagy méretben jelenik meg.
