Újabb adatok kerültek elő a kissomlyói I. világháborús hősi emlékművén felsorolt katonákról és újabb, az emlékművön nem szereplő személyek adataira bukkantam.
Az emlékművön egyetlen Horváth Sándor szerepel, de kiderült, hogy két hősi halottja van a falunak ilyen névvel. Mindketten a 83. gyalogezredben szolgáltak, mindketten címzetes tizedesek voltak, mindketten a Zwyzyn melletti harctéren estek el, egyetlen nap eltéréssel. Ki gondolta volna, hogy ugyanabban az alakulatban két azonos nevű és rendfokozatú katona szolgált, akik ugyanott, egyetlen nap különbséggel estek el?
Berta István is csak mint lehetséges kissomlyói szerepelt eddig ezen az oldalon. A Hadtörténeti Levéltártól kapott adatok azonban megerősítik, hogy ő Kissomlyó hősi halotta.
Ugyanez mondható el Gerenzsér Lajosról is. Róla azt is megtudtam, hogy az Ojtozi-szorosban esett el 1917-ben.
Egy kis kitérőként el kell mondani, hogy az Ojtozi-szoros a magyar történelem szimbolikus helyszíne, Erdély kapuja. Korábban itt törtek be a tatárok és törökök, védték Bem József csapatai 1849-ben. A I. világháború során a soproni 18. gyalogezred védte, amiért az ezred az „Ojtoz hőse” címet kapta. Négy napig tartották fel a többszörös túlerőt, a legénység fele, a tisztikar háromnegyede esett el itt.
Heitlinger Dániel is csak mint kissomlyói születésű szerepelt a felsorolásban. A hadtörténeti Levéltártól kapott halotti anyakönyvi bejegyzés megerősíti, hogy neki is helye lenne a kissomlyó emlékművön.
Kunos Dávid eddig nem szerepelt a felsorolásban. A kissomlyói anyakönyv azonban tud róla, a 10/1923. számú halotti anyakönyvi bejegyzés állapítja meg halála időpontját, egyértelműen kissomlyói illetőségűként.
Németh Mihályról sem tudtunk eddig, az emlékművön nem szerepel. A nemeskeresztúri anyakönyv 31/1921. számú bejegyzése szerint 1917. december 31-i dátummal nyilvánították hősi halottként kissomlyóiként.
Tóth István sem szerepel az emlékművön, eddig csak a születési idejét és halála helyszínét ismertük. Most már tudjuk, hogy 1914. őszén halt meg és megjárna neki, hogy szerepeljen az emlékművön.
Boda Jenőről eddig csak azt tudtuk, hogy a 16. gyalogezredben szolgált és Románia területén esett el 1916-ban. A Hadtörténeti Levéltár Bécsi kirendeltségétől azonban megkaptam a katonai halotti anyakönyv bejegyzését, amiből biztosan tudhatjuk, hogy 1888-ban Kissomlyón született.
Horváth Józsefről eddig csak azt tudtuk, hogy hol esett el, most a hadtörténeti Levéltártól megtudtam a halál pontos időpontját.
A Kiss Józsefről talált újabb adatok a halál helyszíneként az orosz harcteret jelölik meg.
Németh Sándorról eddig nem volt egyetlen adat sem. Most megtudtam, hogy kik voltak a szülei és orosz hadifogságban halt meg. Halálának megállapított időpontja 1920. december 31.
Pécz János halálának időpontjáról eddig nem volt adat, most megtudtam, hogy a Krasnik környéki harcokban esett el 1914. nyarán esett el, alig egy hónappal a háború kitörését követően.
Szabó Jánosról eddig csak azt tudtuk, hogy vélhetően hadifogságban halt meg. A most előkerült, a kissomlyói anyakönyv 1923-as bejegyzése a halál időpontját 1920. december 31-ben állapítja meg, ami erősíti eddig feltételezésemet.
Tóbiás Károly személyét illetően eddig bizonytalan voltam. A hadtörténeti Levéltártól kapott adatokból most már tudom, hogy a feltételezésem helyes volt, a Goroprulosska körüli csatatéren esett el 1914. október 24-én.
A teljes lista a részletes adatokkal itt olvasható.
A kutatások folytatódnak. Ezután elsősorban a sebesült, vagy hadifogságba esett, de élve hazakerült katonák sorsa után kutatok.
